Oekusipost.com Tasi-Tolu – Grupu Kreativu Lifau Beach Stone Production durante tinan tolu ikus mós sofre efeitu husi impase politika iha rai-laran, tanba rendimentu menus kompara ho tinan hirak liuba kotuk.
Grupu kreativu ne’e mesak Ambeno nia oan sira mak halibur hamutuk hodi halo serbisu kreativu hanesan halo vaju ai-funan uja fatuk tasi nian. Vaju ho fatuk tasi ne’ebé dalaruma balun hare no hetan iha Ubud, Bali (Indonézia) oras ne’e eziste ona iha Timor-Leste, iha área Masin Lidun, Tasi-Tolu. Iha ne’eba grupu ki’ik oan ne’e sira nia liman fatin kaber tebes. Bele hare uja vaju ai-funan sira ne’ebé produz tiha ona. Nia folin mós depende ba medida ne’ebé kliente sira presija. Tanba ne’e, se mak presija vaju ai-funan uja fatuk tasi nian, bele hakat ba Grupu Kreativu Lifau Beach Stone Production iha Masin-Lidun, Tasi-Tolu.
Oinsa prosesu halo vaju ai-funan, no meja ho fatuk tasi nian, Jornalista The Oe-Kusi Post (TOP), Raimundos Oki konsege halo intervista ida ho xefe grupu ne’e, José da Costa iha Masin-Lidun, Tasi-Tolu, Dili foin lalais.
TOP: Lifau Beach Stone Production Nia Historia Hahu Oinsa?
José da Costa: Iha momentu ne’eba ami komesa hetan ita nia alin ida husi Suku Lifau, Oe-Kusi Ambeno. Durante okupasaun Indonézia nian, nia ba iha Ubud, Bali (Indonézia). Foin mai fali Timor iha tinan 2012, no iha tinan 2013 ami komesa harii ho ema nain lima iha tempu ne’eba, no to’o ohin loron ami hala’o serbisu ida ne’e atu oinsa bele halo vaju ai-funan liu husi fatuk tasi. Husi fatuk tasi, no fatuk hirak ne’e mai husi Oe-Kusi Ambeno, ami hili iha Oe-Kusi Ambeno, balun mai husi Laga (Baukau) ne’ebé mak halibur itoan-itoan. Maibé, fatuk ne’e iha medida tolu. Medida ida ki’ik, ida naton ho boot itoan. Ne’ebé ida ne’e mak durante ne’e ami nia historia oinsa halo vaju ai-funan liu husi fatuk tasi.
Iha tempu ne’eba ami iha inisiativa rasik katak oinsa bele halo serbisu ida ne’e bele sai di’ak, maibé ho situasaun ne’ebé mak ita iha, ita halo neneik hodi bele kria ita nia talentu. Talentu ida ne’e labele mate de’it, labele hein de’it governu atu halo oinsa, maibé ita halo neneik hodi bele sustenta netik ita nia familia nia neseidade.
TOP: Prosesu Halo Vaju Ai-Funan ho Fatuk Ne’e Oinsa?
José da Costa: Prosesu halo vaju ai-funan ho fatuk tasi ne’e, ha’u hanoin ne’e la’ós fasil. Ba dala uluk, ita lori husi tasi, ita rula iha ro, iha momentu ne’eba ami koko kbi’it atu fó serbisu ba ema. Ami fó serbisu ba ema atu oinsa bele hili fatuk ne’e. Ami sosa fatuk saku ida (25Kg), ami fó ho U$ 5 ba komunidade ne’ebé mak atu hili. Iha tempu ne’eba ami iha ema nain 18 hili fatuk iha tasi ibun depois lori husi ne’eba mai, ijemplu husi Oe-Kusi Ambeno tula ba ro, depois hasoru tan iha portu Dili mak lori mai to’o iha fatin produsaun ne’e. Prosesu tuir mai mak tenke fase moos tiha fatuk hirak ne’e atu ita bele hatene fatuk ne’e nia koor sira, no hili ketak-ketak tuir nia koor ida-idak. Ita tenke halo kolesaun ba fatuk sira ne’e, tanba hakarak ba nia kualidade, la’ós tanba osan de’it atu lalais, maibé ita tenke hare oinsa nia kualidade ne’e di’ak.
Prosesu hili fatuk sira ne’e mak tau fatuk sira iha balde laran ho bee mak ita hili tuir nia koor sira no hili tuir nia medida sira. Ijemplu ita atu halo vaju ki’ik ita uja fatuk ki’ik sira, no vaju boot mós nia fatuk ne’e ketak. Liu tiha ida ne’e, ita kahur ho simentu. Nia material sira mak ne’e, tau uluk fatuk depois tau simentu hotu tiha mak tau tan besi beton, hotu tiha ita tau iha triplex, no tau tan vernish hodi fatuk ne’e bele moos no nabilan. Liu tiha prosesu hirak ne’e hotu mak foin bele dehan ne’e sai ona vaju ida. Durasaun halo vaju boot nee normalmente to’o semana ida de’it hotu ona, no durasaun ba vaju ki’ik sira loron rua ka tolu bele hotu ona.
TOP: Depois Remata Halo Vaju Sira Ne’e Ita Lori ba Ne’ebé?
José da Costa: Oinsa ita bele halo merkadoria ne’ebé di’ak? Durante ne’e ita iha apoiu itoan, momentu ami iha… oinsa ami bele lori vaju ne’e. Ami halo promosaun liu husi fahe ami nia brochure sira ba ita nia emprezariu sira, promove liu husi Facebook iha nia Fan Page rasik mak Lifau Beach Stone Production. Ami mós durante ne’e serbisu hamutuk ho Don Bosco iha Komoro, sira fó fatin ki’ik oan ida ba ami iha ne’eba, sira mós ajuda ami buka merkadu hodi bele ba fa’an ami nia vaju sira.
Ami mós hatama tiha ona vaju balun ba iha embaixada Australia. Ami mós bele halo kuadru avizu no seluk tan, depende ba demanda ka pedidu husi ema sira ne’ebé presija.
Ami mós hetan ona fundus ki’ik oan husi mandatu kuartu governu konstitusional, liu husi Sekretariu Estadu ba Kooperativa, Nino Pereira fó apoiu netik U$ 4000 atu oinsa bele promove vaju hirak ne’e, no ami konsege lori balun ba tau iha salaun Konsellu Ministru nian iha Palásiu Governu. Iha vaju ha’at mak tau iha ne’eba.
TOP: Durante Ne’e Ita Boot Sira Fa’an Vaju Iha Fatin Ne’ebé De’it?
José da Costa: Atu klarifika de’it katak ita Timoroan barak seidauk koñese klean kona-bá arte. Dalaruma sira balun dehan vaju ne’e karun demais, maibé sira lahatene katak prosesu halo ne’e ka prosesu serbisu ne’e dalaruma ita tur to’o ita nia ruin iha kanotak sira atu tohar tan de’it oinsa bele hetan centavos 0,05 ka centavos 0,10, ida ne’e de’it, maibé ita enkoraja nafatin atu bele halo nafatin. Ami hatama ona balun iha embaixada sira, barak mak iha Don Bosco, tanba iha tempu ne’eba sira nia amo boot sira mai husi Roma (Italia) sira hamenon halo Air Mancur, meja ki’ik ho vaju balun iha ne’eba. Hafoin ida ne’e mak Don Bosco fó fatin ida ba Lifau Beach Stone Production hodi bele produz iha ne’eba.
TOP: Ita Hahu Atividade Ne’e Iha Sa Tinan?
Ami hahu iha loron 27 Abril 2012.
TOP: To’o Ohin Loron Fó Ona Serbisu ba Ema Nain Hira?
José da Costa: Fofoun hahu ne’e ami nain lima (5) de’it. Ohin loron hahu fó serbisu ba ema hamutuk nain 12. Lifau Beach Stone Production ne’e mós rejista tiha ona iha Serbisu Rejistrasaun no Verifikasaun Emprezariál (SERVE), hetan ona legalidade, maibé hanesan ita hotu hatene durante ne’e ita nia governu la’o hanesan ne’e, ita labele protesta. Husik ba ita nia governu buka dalan rezolve ba nia povu, no ita nu’udar sidadaun baibain ita tur hakmatek hala’o serbisu tuir ita nia kbi’it. Agora situasaun ne’e seidauk hotu, moras virus corona (COVID-19) ne’e mai tan, ne’ebé hotu-hotu ohin tur de’it, harohan de’it iha uma atu ita sidadaun tomak iha rai-laran labele hetan moras ida ne’e.
TOP: Impaktu Husi Atividade Ne’e ba Ita Nia Familia Ne’e Oinsa?
José da Costa: Durante ami harii ida ne’e, tanba ita hare ba kestaun eskola oan sira. Balun mai eskola iha Dili, maibé fatin atu hela de’it laiha. Sira ba eskola atu selu de’it osan ba mikrolet mós araska, entaun nia rendimentu ne’e ami fahe ba familia kuandu hetan osan itoan, osan balun ami hatama ba kas, no balun uja sosa ai-han hodi han, no balun sosa ba material sira hodi kontinua produsaun. Maibé foku liuba selu alin sira nia eskola. Balun kontinua ba ensinu superior karik foti osan itoan iha ne’e, liliu sosa ai-han hodi han, tanba hahan mak importante liu. Entaun, atividade ne’e durante ne’e ajuda tebes rendimentu familia nian, no ami mós agradesde tebes, tanba bele tulun netik ami.
TOP: Lorloron Bele Produz Vaju To’o Hira?
José da Costa: Ita produz vaju ne’e depende demanda ka pedidu husi ita nia kliente sira. Vaju medida ki’ik ho nia luan 10cm ho nia a’as 28cm nia folin U$ 10, ita bele halo rua iha loron ida nia laran. Ba fali ida ho folin U$ 35 nian ne’e ho nia a’as 65cm, luan 45cm, semana ida ita bele halo rua de’it. Domingo ita labele halo, tanba loron Santo ne’e ita presija deskansa. Ba fali produz air mancur ne’e lori tempu semana ida tomak ho nia folin U$ 200.
TOP: Vaju Sira Ne’e mak Durante Ne’e Ita Boot Halo?
José da Costa: Sim, durante ne’e ita halo vaju sira ne’e. Ita bele halo meja ki’ik, meja boot ho koor bandeira RDTL mós ita bele halo. Meja tau bandeira RDTL ne’e momentu ne’eba empreza JONIZE mak sosa ida. Ita mós bele kadeira tur.
TOP: Durante Ne’e Se De’it Mak Sosa Vaju Sira Ne’e?
José da Costa: Durante ne’e governu sosa itoan, iha ita nia emprezariu balun mós sosa inklui embaixada Austrália. Barak liu husi Don Bosco. Durante tinan tolu ona, ami ladun hetan rendimentu di’ak, tanba ita nia situasaun governu la’o hanesan ne’e. Iha tempu ne’eba ami nia kas iha U$ 3000, maibé tanba tinan tolu lahetan rendimentu, entaun osan sira ne’e mós hotu tiha ona. Agora ami sei halo produsaun nafatin.
TOP: Fatin ka Sentru Produsaun Ne’e Agora Iha Dili De’it ka?
José da Costa: Lifau Beach Stone Production nia mehi ne’e hakarak loke nia sukursal iha fatin barak, no agora loke ida ona iha Suku Lifau, Aldeia Tula-Ika, Oe-Kusi Ambeno. Agradesde ba UNDP no governu lokal Rejiaun Administrativu Espesial Oe-Kusi Ambeno (RAEOA) ne’ebé tulun material balun hanesan compressor, simentu no seluk tan hodi bele kontinua produsaun vaju iha Oe-Kusi Ambeno, ne’ebé eziste no la’o hela. Ita hakarak loke iha fatin barak, maibe tanba ita nia situasaun hanesan ne’e ita sei hein. Depois mak situasaun di’ak ita hakarak loke ida iha Baukau, Lautem no Manatuto. Atividade ne’e ita bele fó serbisu ba ema barak ona, maibé depende mós ba situasaun politika atual. Sentru iha Oe-Kusi Ambeno mós hala’o serbisu hanesan de’it iha Dili.
TOP: Ita Hakarak Hato’o Mensajen Saida ba Governu, Liliu ba SEPFOPE?
José da Costa: Hakarak hato’o ha’u nia lia menon ba ha’u nia governu, liliu ba SEPFOPE katak se bele karik bele fasilita hela fatin ida mai ami, tanba ami nia fatin atual ne’e do’ok tebes husi estrada públiku. Ami atu aluga fatin mós kbi’it la to’o.
